Cardio Blog

XIII/7 Melyik ág érintett

| Nincs hozzászólás

A 70év körüli, korábban dohányzó, kezelt hypertoniás, hyperlipidaemiás, korábban tüdőembólia, dyspepsia és radiculopathia, súlyos degeneratív gerincbetegség miatt is kezelt, COPD-s, férfinak egy héten belül többször tért tért vissza spontán, terheléstől függetlenül, 5-10 percig tartó retrosternalis, bal vállba sugárzó panasza. A kórházba kerülése előtti napon qualitásában hasonló, de a szokásosnál erősebb panasza álmából ébresztette. SBO-n igen magas vérnyomásértékeket mértek. Troponin nem volt emelkedett. Kardiológiára került aktuálisan panaszmentesen. Echocardiographia jó systolés funkciójú bal kamrát vizualizált érdemi vitium, falmozgászavar nélkül. Troponin éppen határérték emelkedést mutatott.

Osztályos megfigyelésekor ismétlődött mellkasi fájdalma. Ez alatt EKG készült, íme:

Melyik koszorúér érintett?

  1. Nincs is koszorúérbetegségre utaló az EKG-n. Nagy valószínűséggel hypertensiv excessushoz vagy radiculopathiához köthető a mellkasi panasz
  2. LAD betegség
  3. Jobb koszorúér érintettség
  4. A körbefutó ág beteg

Íme pár perccel később, a mellkasi panasz oldódása után készített görbe:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Wellens-szindróma, T-hullám pseudonormalizáció

A feladvány megfelelő értékeléséhez nem is a panasz alatt készült görbe, hanem annak oldódásakor készített felvétel vezethetett el. Az angina pectorisra jellemző klinikumú betegeknél, aktuálisan panaszmentes állapotban, (R-reductio vagy Q-hullámok kialakulása nélkül) a V2-3 elvezetésben (olykor V2-6-ig) látható pozitív-negatív kilengést mutató, vagy mély, szimmetrikus szárú negatív T-k a bal elülső leszálló koszorúér-szűkületre igen specifikusak és a tünetegyüttest leírójáról Wellens-szindrómának nevezzük. Korábban többször találkozhattunk már vele a Cardioblogon (pl. itt és itt is).

A folyamat lényege, hogy egy claudicaló LAD, transiens anterior ST-elevációt hoz létre az EKG-n, majd a spontán vagy gyógyszeres kezelés miatti reperfúziókor a T-hullámok pozitív-negatív kilengésen keresztül mély, szimmetrikus szárú, negatív T-kbe mennek át. Attól függően, hogy az EKG-val melyik fázist sikerül elkapni beszélünk "A" (bifázisos T) vagy "B" (mély, invertált T-k) típusról. Amennyiben a súlyos szűkület újra elzáródik, mielőtt az ST-eleváció újra kialakulna, először a T-hullámok úgynevezett pseudonormalizációja következik be a panasszal párhuzamosan vagy még az előtt. Ha az elzáródás e pillanatban újra megnyílik, nem is biztos, hogy egyáltalán fogunk ST-elevációt látni.

Íme e betegnél az "A" és a "B" típus képe:

E betegeknél az ergometria kontraiindikált.

A sürgős coronarographia ez esetben a proximalis LAD subtotalis occlusioját igazolta:

Irodalom:

  • de Zwaan C, Bär FW, Wellens HJ. Characteristic electrocardiographic pattern indicating a critical stenosis high in left anterior descending coronary artery in patients admitted because of impending myocardial infarction. Am Heart J. 1982 Apr;103(4 Pt 2):730-6.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!