Cardio Blog

III/5. feladvány: Szmogriadó

| Nincs hozzászólás

Mi a diagnózis? Mi a teendő?

Megoldásokat 2011.12.03-án éjfélig küldjetek az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre! Új versenyzők írják meg, milyen néven szeretnének részt venni a játékban!

Multifokális pitvari tachycardia

Mostani feladványunkban a P-k legjobban a mellkasi elvezetésekben voltak láthatók. Hogy kiderítsük, miért találkozunk gyakrabban  ezzel a ritmuszavarral szmogriadó esetén, olvassunk bele néhány jó megfejtésbe!

Vhamoss:

Szerintem az EKG-n multifokális pitvari tachycardia látható, majd a regisztrátum végén 2 sinus ütés. Ezt a legalább 4-5 féle kapcsolási idő (és ennek megfelelően RR távolság) és a P-k változó morphológiája bizonyítja. A p hullámok amplitúdója egyébként relatív nagy (p-pulmonale).
Teendő: Kiváltó ok keresése ill. rendezése (tüdőbetegség, hyperthyreosis, ionzavar, anaemia, strukturális szívbetegség, stb.). Beta-blokkoló jó hatásfokú lehet a parasytolés gócok elnyomására. Anticoaguláns kezelést nem igényel, de gyakran megy át pitvarfibrillatioba, így időnként érdemes EKG-val/Holterrel kontrollálni a beteget.

Omaster:

Az EKG görbén supraventrikuláris tachycardia látható 140/perc körüli frekvenciával. Minden QRS előtt található P hullám, legjobban V3 elvezetésekben figyelhetőek meg. Feltűnik, hogy a P-hullámok morfológiája különböző, legalább három különböző alakú P látható. PQ távolság 0.12-0.15 s. Keskeny QRS-ek, [...] az RR távolság változó, aritmiás. [...] A leírtak alapján a diagnózisom multifokális pitvari tachycardia. A tachycardia a regisztrátum végén hirtelen megszűnik és 65/ perc frekvenciájú sinus ritmus áll vissza. A hirtelen kezdet és befejezés szintén lehet multifokális pitvatri tachycardiában. Leggyakrabban COPD-s betegekben, egyéb tüdőbetegségekben, hypokalaemiában, hypoxiás állapotokban, sepsisben fordul elő. A teendők között elsősorban az alapbetegség kezelése a legfontosabb, a tachycardia mérséklésére adható Ca2+ csatorna, illetve β-blokkoló.

 

A multifokális pitvari tachycardiában (MAT) legalább három eltérő morphologiájú P hullámot látunk különböző PP, PQ és RR távolságokkal. Az egyes pitvari gócok megnövekedett automáciáját potencírozza a hypoxia -amit rendszerint klinikailag jelentős fokú tüdőbetegség okoz- és az erre használt aminophyllin származék vagy  béta agonista. Elkülönítendő a sinus tachycardiától gyakori SVES-kel, a pitvarfibrillációtól (ahol ugye, nem látunk P hullámokat) és a vándorló pitvari pacemakertől, ahol ugyancsak eltérő morphologiájú P hullámokat láthatunk változó PQ távolságokkal, de nincs tachycardia és oka vagotonia.  A vándorló pitvari pacemakerről korábban ebben a bejegyzésben olvashattatok. A MAT kezelése inkább oki mint tüneti. A légzési elégtelenség rendezése, oxigén adása, aminophyllin, béta agonista elhagyása, K-, Mg- vagy épp Na-substitutio legtöbbször eredményre vezet. Elektromos cardioversiora nem reagál így alkalmazása ésszerűtlen. Ha gyógyszert adunk, legyünk figyelemmel a ritmuszavart kiváltó alapbetegségre! Légzési elégtelenséget okozó, súlyos tüdőbetegségben (ami 60%-ban áll a MAT hátterében) béta blokkoló előnytelen lehet. Ha mégis ezt használunk, adjunk kardioszelektívet, de kontraindikáció hiányában a verapamil, diltiazem még jobb választás.

 

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!