Cardio Blog

XVI/19 Mi a ritmuszavar mechanizmusa 3?

| Nincs hozzászólás

A következő rejtvény az előző két feladvány utáni sorba illeszkedve ugyancsak a reguláris, széles QRS tachycardiák differenciáldiagnosztikájával foglalkozik. Meg lehet-e mondani az alábbi görbék alapján a 85 éves nőbeteg gyengeséggel, palpitatioval, nehézlégzéssel és mellkasi dyscomforttal járó panaszai hátterében objektivizálható ritmuszavar mechanizmusát?

  1. Szárblokkal levezetett supraventricularis eredetű
  2. Antidrom AVRT
  3. Kamrai tachycardia
  4. Nem lehet biztonsággal megállapítani

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Frekvenciafüggő BTSZB-kal levezetett pitvari flattern

Az előző két, széles QRS tachycardia differenciáldiagnosztikájával foglalkozó feladványunkban is megemlékeztünk arról, hogy ha egy széles QRS tachycardiáról nem tudjuk eldönteni, hogy kamrai vagy supraventricularis eredetű-e, akkor járunk el helyesen, ha inkább kamrainak tartjuk és kezeljük mindaddig, amíg nem nem bizonyosodunk annak ellenkezőjéről. Illetve - ökölszabály szerint - bármilyen haemodynamikai instabilitást eredményező tachycardia esetén sürgős elektromos cardioversio végzendő függetlenül annak kiindulási helyétől. Sorozatunk előző két esetében mutattunk olyan példát, ahol is pusztán a 12-elvezetéses EKG alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy antidrom AVRT-ről vagy kamrai tachycardiáról van szó és volt egy bejegyzés a biztosan kamrai eredetű tachycardiát leleplező árulkodó jelekről is.

Aktuálisan egy majdnem 200/perces frekvenciájú, BTSZB-szerű morfológiájú reguláris széles QRS tachycardiát láthattunk, mely mechanizmusának feltárását az ellátó személyzet által adagolt adenosin segítette.

A feladvány második EKG-jának a tetején - helyesen - dokumentálták a beadott gyógyszer nevét és rögzítették a hatása alatt készített EKG-t.

Az figyelhető meg, hogy jelentős QRS morfológia- és tengelyállás-változás nélkül jelentős bradycardizálódás következett be. A QRS-morfológia-változás csekély ugyan, de észrevehető. Szinte kizárólag az I-es elvezetésben látszik, ahogy frekvenciafüggően a BTSZB komplettálódik, bradycardizálódás esetén visszafejlődik. A QRS szélessége is csökken.

A többi elvezetésben vajmi kevés morfológiai változás figyelhető meg. Az hogy egyes elvezetésekben csekély a QRS morfológia- és tengelyállás-változás azonban nem biztosan zárja ki azt, hogy kamrai eredetről lenne szó. Gondoljunk csak erre a korábbi feladványra.

Az a tény azonban, hogy az adenosin alkalmazására láthatóvá vált egy pitvari flattern, melynek frekvenciája pontosan megegyezett a széles QRS tachycardia frekvenciával azonban már megerősített bennünket, hogy az egy frekvenciafüggő BTSZB-kal levezetett pitvari flattern. Az a koincidencia, hogy egyidejűleg állna fenn egy  pitvari- és kamrai tachyarrhythmia (korábban ilyet ebben a feladványban láttunk) úgy, hogy közben semmilyen érdemi QRS-morfológia-változás vagy tengyelyállás-módosulás nem történik a felülről levezetett és kamrai eredetű ütések esetén, és a pitvari és a kamrai ritmuszavar frekvenciája pontosan megegyezik, az már összességében valószínűtlen.

Az adenosin az AV-csomóban hoz létre rövid idejű blokkot, ami miatt az AV-csomót involváló supraventricularis tachycardiák, reentryk terminációját eredményezheti. De nemcsak kezelésre, hanem számtalan esetben a diagnózis felállításában is segítséget nyújthat. Az AV-csomót nem involváló makroreentryket nem feltétlenül terminálja (egyes AV-csomót nem involváló pitvari tacyhcardiák is lehetnek adenosin-szenzitívek), de a kamrára vezetődésének blokkarányát az AV-csomóban fokozva láthatóvá teszi azokat: a kamrai aktiváció és repolarizáció nem takarja el a pitvari aktiváció- jelen esetben a pitvari flattern típusosan fűrészfog-szerű karakterét.

A közelmúltban beszámoltunk olyan széles QRS tachycardiáról is, amikor az adenosin alkalmazása biztosan ellenjavallt és veszélyes lehetett volna: FBI tachycardia esetén.

Korábban ebben a feladványban olvashattunk BTSZB-kal levezetett supraventricularis tachycardiáról, ami differenciáldiagnosztikai nehézséget eredményezhetett. Ebben a feladványban például pedig BTSZB-szerű morfológiájú kamrai tacyhcardiáról.

Irodalom:

  • Vereckei A. Current algorithms for the diagnosis of wide QRS complex tachycardias. Curr Cardiol Rev. 2014 Aug;10(3):262-76.
  • Alzand BSN, Crijns HJGM. Diagnostic criteria of broad QRS complex tachycardia: decades of evolution. Europace. 2011;13:465–72.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!