A 40 év körüli nőbeteg elmondása szerint az utóbbi időszakot igen stresszesnek élte meg. Aktuálisan két órája fennálló mellkasi panasz miatt került SBO-ra, ahol a következő EKG készült:
Mi látható rajta?
- Hyperakut T-hullám, ami LAD occlusiot valószínűsít
- Posterior Wellens szindróma EKG-jelei, ami a hátsó falat ellátó RCA vagy CX occlusio utáni reperfúziót valószínűsít
- Hyperkalaemiára utaló eltérések
- Rövid QT szindróma
- A fentiek közül egyik sem
Nem szokványos hitelbeállítás
A magas T-hullámok differenciáldiagnosztikájakor mindenképpen eszünkbe kell jussanak olyan életet veszélyeztető állapotok is, amik gyors beavatkozást igényelnek.
Ilyen például a hyperkalaemia, amire jellemző, hogy keskeny alapú, szimmetrikus szárú T-hullámok jelennek meg diffúzan. Hyperkalaemiára jellemző lehet még a P-hullám akár teljes ellapulása, a PQ megnyúlása, a QRS kiszélesedése és amplitúdó-csökkenése is, ami a keskeny alapú, magas csúcsos T-hullámokkal együtt az automata-elemző szoftvereket nehéz helyzet elé állítja. Ugyanis nem tudja elkülöníteni ezért a QRS-t és a T-hullámot egymástól, ami azt eredményezi, hogy a valós duplájának számolja a szívfrekvenciát. Ezt Littmann-jelnek nevezzük. Jelenleg is is ez történt valamiért: a gép a valós szívfrekvencia dupláját írta ki.
Magas, csúcsos, szimmetrikus szárú T-hullámot láthatunk a nagyon ritka veleszületett rövid QT-szindrómában is. Jellegzetessége, hogy szinte teljesen hiányzik az ST-szakasz, a T-hullám a J-pontból indul. Rövid QT szindrómában a frekvenciára korrigált QT-idő (QTc) extrém rövid, általában 320–340 ms alatti. Pitvarfibrilláció, kamrafribrilláció, hirtelen halál emelkedett rizikójával járó autoszómálisan, dominánsan öröklődő kálium-csatorna zavar.
Ugyancsak azonnali cselekvést igényel a hyperakut T- hullám, ami coronaria occlusio esetén az ST-eleváció előtt a QT megnyúlással együtt megjelenő egyik legkorábbi jel. A T-hullámok a QRS-hez képest megnőnek, de az alapjuk széles marad, a T-hullámok "kövérek" és kevésbé csúcsosak. Jellemzően aszimmetrikus szárúak. Sokszor a hyperacut T-hullám felszálló szára is jözvetlenül a J-pontból ascendál. Gyakran a kialakulását követően idővel az ST-eleváció, illetve kontralateralis ST-depresszió is megjelenik, de ez nem obligát. Mindezek észrevételéhez azonban az szükséges, hogy ilyen magas időfaktorú kórképekben, amikben ráadásul rövid időn belül is jelentős EKG változások következhetnek be, megfelelő időközönként ismételjük az EKG vizsgálatot.
Mielőbbi invazív vizsgálat indokolt megfelelő klinikum és V2-3-ban látható magas, csúcsos, szimmetrikus szárú T-hullámok esetén posterior Wellens szindróma esetén. Ebben az esetben a hátsó falat ellátó coronaria spontán megnyílása kacsán megjelenő reperfúziós, szimmetrikus szárú negatív T-hullámok tükörképjelenségével állunk szemben.
Jelen esetben az vezethette félre az első ellátót, hogy a beteg heves, tartósan fennálló mellkasi panaszait igen magas, első ránézésre szimmetrikus szárúnak tűnő T-hullámok kísérték. Ezt hyperakut T-hullámnak értékelte és referálta az intervenciós centrumnak. QT nem volt sem rövid, sem hosszú. A magas T-hullámoknak pedig az volt az oka, hogy nem a szokványos beállításokkal, hanem dupla hitellel (20mm/mV) készültek az EKG felvételek.
Az elvégzett coronarographia nem talált érelmeszesedést, az echocardiographia nem mutatott falmozgászavart és a megfelelő időablakkal vizsgált troponinszintek sem voltak emelkedettek.
Ha nem a standard beállítások, elektródaelhelyezések segítségével regisztrálunk EKG-t, akkor azt mindig egyértelműen jelezzük! Írjuk rá a görbére, hogy az egy későbbi időpontban az EKG-t elemző kolléga számára is egyértelmű legyen!
Magas T-hullámokat megfigyelhetünk még benignus korai repolarizációban, volumenterhelés miatt kialakuló balkamra hypertrophiában is.
Irodalom:
- Littmann L. Computer-Estimated Heart Rate vs True Heart Rate-Be Aware of the Software. JAMA Intern Med. 2023 May 1;183(5):480-481.
- Simon, A., Nagy, Z. & Járai, Z. The term Wellens syndrome should be extended to include inferior and posterior wall coronary artery disease: a case report. Int J Emerg Med 19, 194 (2026). https://doi.org/10.1186/s12245-026-01322-x
- Rudic B, Schimpf R, Borggrefe M. Short QT Syndrome - Review of Diagnosis and Treatment. Arrhythm Electrophysiol Rev. 2014 Aug;3(2):76-9. doi: 10.15420/aer.2014.3.2.76. Epub 2014 Aug 30. PMID: 26835070; PMCID: PMC4711567.
- Tomcsányi J. Hyperakut T-hullám, ami „STEMI”. Magyar Mentésügy. 2020;34(1):59. doi: 10.15170/MM.2020.34.01.09.