A 65év körüli férfinél pár éve diagnosztizáltak cukorbetegséget, amire azonban diétát nem tart. Aktuálisan két napja epigastrialis fájdalma van, egyszer hányt.  Gyengeség miatt hívott mentőt, akik az EKG-n látható reguláris tachycardia miatt iv amiodarone-t adagoltak, majd hatástalanság miatt SBO-ra szállították a beteget. Itt felvetődött szárblokkosan levezetett SVPT, ami miatt először iv adenosin kezelést, majd carotis masszázst alkalmaztak eredménytelenül. Kardiorespiratorikumában kompenzált, vérnyomása 100/75Hgmm. Mellkasi fájdalmat negál. Íme az EKG-i:

Mi állapítható meg a beteg EKG-ja alapján?

1. Az alapvonal-hullámzás és kamrafrekvencia alapján frekvenciafüggő szárblokkal levezetett pitvari flattern valószínűsíthető
2. Supraventricularis ES által terminált, majd újabb SVES által provokált, frekvenciafüggő szárblokkal levezetett AVNRT valószínűsíthető
3. A QRS morfológia alapján kamrai tachycardia valószínűsíthető, de az nem bizonyítható
4. AVRT biztosan kizárható
5. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy supraventricularis vagy kamrai eredetű-e a tachycardia

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Ismét egy szép görbét kaptunk dr Varga Anitától. Mi látható rajta?

1. Pitvarfibrilláció
2. Junkcionális akceleráció JTSZB-kal
3. Mobitz I-es típusú II°AVB
4. III°AVB
5. Egyéb

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Tudunk-e következtetéseket levonni az alábbi EKG alapján a beteg koszorúér rendszerének anatómiájáról?

1. Nem domináns RCA elzáródás
2. Domináns RCA elzáródás
3. CX elzáródás hátsó fali STEMI-vel
4. Wrap around LAD elzáródása
5. Nincs coronaria occlusio, hanem pericarditis jelei látszanak, ezért nem tudunk az anatómiára következtetni

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A legnagyobb valószínűséggel mi a tachycardia mechanizmusa és miért terminálódik?

1. Típusos pitvari flattern 2:1-es átvezetéssel. A blokk a bal anterior fasciculusban anterográd alakul ki.
2. Pulmonalis vena izoláció után kialakult reentry tachycardia hosszú PQ-val. A blokk a bal felső pulmonalis vena körüli heg reentry-jének megszakadásából adódik.
3. Típusos AVNRT. A blokk retrográd alakul ki a gyors pályán.
4. Permanens junkcionális reciprok tachycardia. A blokk az AV-csomóban alakul ki anterográd.
5. Antidrom AVRT. A blokk a járulékos kötegben alakul ki retrográd.

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A pontos klinikum ismerete nélkül a legnagyobb valószínűséggel milyen eredetűnek tartható az agg nőbeteg V1-3-ban látható ST-elevációja?

1. Benignus korai repolarizáció
2. Brugada szindróma
3. Pericarditis
4. STEMI
5. Bal kamrai aneurysma

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 70 év körüli, kezelt hypertoniás, permenensen pitvarfibrilláló beteg néhány percig tartó, vérnyomásemelkedéssel, beszédzavarral járó rosszullét került be. Az elvégzett CT angiographiás és fizikális vizsgálat, valamint tünetmentesség alapján neurológus agyi történést elvetett.  A 12-elvezetéses EKG-n a következő látszott:

(A mellkasi elvezetésekben 5mm/mV a hitel!)

Bradyarrhythmia okán végzett Holter vizsgálat non-sustained kamrai tachycardiát és lassítószer nélkül, nappal is 30-40/perc körüli szívfrekvenciát rögzített. Emiatt pacemaker beültetést végeztek, amit követően az EKG-n ez mutatkozott:

Mi látható ezen a regisztrátumon?

1. Bal anterior fasciculus blokk, inkomplett JTSZB, pitvarfibrilláció, His-ingerlés, pacemaker undersensing
2. Biventricularis ingerlés jelei kamrai extrasystolékkal
3. Elektróda dyslocatio a bal kamrába (septum perforáció) következményes JTSZB-szerű ingerlés
4. A pitvari elektróda egy járulékos köteget ingerelve a kamrákra a saját ingerületvezető rendszeren fut le az ingerület, ennek blokkjakor jobb kamra csúcsi ingerlés demand módon történik

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi eredményezi a párosával mutatkozó ciklusokat?

1. Mobitz I-es típusú II°AV-blokk 3:2-es blokkaránnyal
2. Mobitz II-es típusú II°AV-blokk
3. 2:1-es típusú II°AV-blokk
4. Blokkolt supraventricularis extrasystolék
5. Bigemin elrendeződésű supraventricularis extrasystolék kompenzációs pauzákkal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Az 52 éves hajléktalan férfi 3 órája fennálló szúró-égő mellkasi panasszal jelentkezik, ami enyhül, ha rányom a saját mellkasára. Miről árulkodnak ezek T-hullámok?

1. A hyperacut T-hullámok LAD-occlusiora utalnak
2. A de Winter-féle T-hullámok LAD occlusiora utalnak
3. Hyperkalaemiát jeleznek
4. Benignus korai repolarizációra utalnak
5. Valami mást sejtetnek

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Ezzel a jellegzetes EKG mintázattal indul útjára a Cardioblog tizenötödik (!) évadja.

Az agg beteg kórelőzményében BTSZB, súlyos, non-ischaemiás DCM szerepel. Megfelelő lateralis véna hiányában CRT-t nem lehetett implantálni. Tachy-brady syndroma okán korábban DDD pacemakert ültettek be.

Mi látható a jelenlegi EKG-n?

1. Brugada jel
2. Anterior STEMI
3. Pacemaker elektróda diszlokáció, esetleges pacemaker elektróda perforáció jele
4. Pacemaker undersensing
5. Valami más

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A következő feladványt Szende Lászlótól kaptuk.

A 49 éves, jó általános állapotú férfi kórelőzményében érdemi cardialis előzmény nem volt.  Aktuálisan palpitáció-érzés miatt szállítja a mentő széles QRS-ű paroxysmusok kal az EKG-ján. Ezek időtartama nem túl hosszú, igy a 3 csatornás EKG készítése során a 12 elvezetés mindegyik szakaszában a fellépés és megszűnés rögzíthető volt.

Mi látható a görbé(ke)n?

1. kamrai tachycardia
2. WPW-s pitvarfibrilláció
3. pitvarfibrilláció balszárblokkos aberráns vezetéssel
4. műtermék

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!