Mi olvasható le a 60 év körüli, masszívan dohányzó nőbeteg EKG-járól, akit fokozódó effort dyspnoe miatt utaltak kórházba?

1. Bal alsó pitvari ektópiás ütések
2. Korábbi anterior infarktus nyomai
3. Subacut laterális infarktus nyomai
4. Mindegyik a fentiek közül
5. Egyik sem a fentiek közül, hanem sinus aritmia jobb alsó pitvari ektópiás ütésekkel, balkamra hypertophia gyanúja

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 71 éves nőbeteg kórelőzményéből pitvarfibrilláció miatti többszöri sikeres cardioversio és antikoaguláns kezelés, ritmuskontroll stratégia és stroke emelhető ki, mely utóbbi miatt tartósan már alsó végtagi kontraktúrákkal ágyban fekvővé vált. Az utóbbi években étvágytalanság okán jelentősen cachectizálódott.

Aktuálisan azért hívott fia mentőt, mert a beteg reggel 6 órakor bevette a gyógyszereit és 8 óra körül hevesen mutogatni kezdett, hogy fullad, majd elájult. A mentők gaspoló légzést és 70/50Hgmm-es vérnyomást találtak. Leírás szerint infundálást, arterenolt indítottak, mely SBO-ra érkezést követően elhagyható volt. Íme a mentő által készített EKG:

Az SBO-n mellkasi fájdalmat konzekvensen negált. Leírás szerint a monitorozás során rövidebb széles QRS megfutásokat észleltek, amik haemodynamikai megingást azonban – talán éppen rövidségük okán- már nem eredményeztek. A beteg elmondja, hogy pár napja hasonló fulladásos rosszulléte zajlott, de akkor nem veszítette el az eszméletét. Gyógyszerei: verapapmil, propafenon, acenokumarol, fentanyl tapasz, vas-folsav. Íme az SBO-s EKG:

A klinikum és EKG alapján hogyan tovább?

1. Fiziológiás sóoldattal infundálás és NaHCO3 adása
2. Inzulin+glükóz, forszírozott diuretizálás, polystyrene szulfonát adása
3. Pulmonalis angio-CT vizsgálat és systémás thrombolysis
4. Sürgős echocardiographia, majd pericardiocentesis
5. Azonnali coronarographia céljából PCI laborba szállítás, később BIV-ICD implantáció az eredménytől függően

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi olvasható le a középkorú férfi mellkasi fájdalma alatt készített görbéről?

1. Jobbszár-blokk és anteroseptalis ST-eleváció által jelzett akut proximalis LAD occlusio
2. Lateralis ST-eleváció által jelzett akut distalis CX occlusio
3. Korábban lezajlott hátsófali infarktus és friss distalis LAD occlusio
4. V5-6-ban pathológiás Q-hullámmal induló BTSZB és konkordáns ST-elevációk által jelzett régi, aneurysmával gyógyult csúcsi és lateralis infarktus

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Ezt az EKG-t Farkas László a makói mentőktől küldte. 30 éves, dohányzó, ismert belgyógyászati betegség nélküli munkatársáról készítette.

Mi látható rajta?

1. Súlyos szívizom ischaemiát jelző hyperakut T-hullámok
2. Coronaria occlusiot jelző STEMI
3. Porosz sisak morfológia által jelzett akut hasi vagy mellkasi katasztrófa
4. Egyik sem

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A húszas évei végén járó férfi mellkasi dyscomforttal és palpitatioval jellemezhető panasza alatt 200/110Hgmm-es vérnyomást mérnek. Mi látható a panasz alatt készített EKG-ján?

1. Aberránsan levezetett sinus tachycardia
2. Korábbi inferior necrosis és diffúz subendocardialis ichaemia által jelzett háromér betegség
3. Balkamra hypertrophia (high voltage, tőrszerű Q-hullámok és kissé kiszélesedett QRS) és következményes strain által jelzett cor hypertonicum
4. AVRT
5. Egyik sem

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi látható ezen a görbén?

1. Pitvari flattern
2. 2:1-es AV-blokk
3. Wenckebach periodicitás
4. Mindegyik
5. Egyik sem

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Az ötvenes évei közepén járó, alkalmi aethylizáló férfi hajnalban, spontán ébredését követően arra lett figyelmes, hogy  szaporán veszi a levegőt. Ez terhelésre kifejezettebbé vált, ezzel párhuzamosan nyomó jellegű, 7/10 erősségű, mellkasi fájdalma is jelentkezett, mely folyamatos jellegű volt, légvételre fokozódott. Mentőt hívott, aki magasabb vérnyomás miatt captoprilt alkalmazott. Leírás szerint a mentő EKG-n tachycardia mellett ischaemiás jelek voltak láthatók. Emiatt PCI-centrumnak referálták, aki SBO-ra való szállítását javasolta. Dokumentum szerint itt a fizikális vizsgálata során jobb oldalon a basison durva szörtyzörej volt hallható. Artériás vérgázon hypoxia, hypocapnia, haemokoncentráció mutatkozott. Angio-CT vizsgálatot végeztek, ami a felmerülő tüdőembóliát kizárta.

Mi látszott a felvételi EKG-n?

1. sinus tachycardia és inferior STEMI
2. AVRT bal kamra hypertrophia jeleivel
3. Típusos pitvari flattern
4. Reverz típusos pitvari flattern

Az SBO-n a pitvari flattern miatt LMWH kezelés indult. Az ezen kívül alkalmazott alacsony áramlású oxigén terápia és parenterális NSAID mellett panaszai mérséklődtek. Időablakos troponin mérsékelten emelkedett volt, normális tartományban lévő CK, CK-MB mellett.

Kardiológiára került már panaszmentesen. Itt béta-blokkolót és digitalist kapott.  Kb. négy óra múlva az EKG ilyen képet öltött:

Mi látható rajta?

1. Reverz típusos pitvari flattern
2. Wellens-szindróma EKG-jelei
3. Macroscopos T-hullám alternans
4. Több válasz is helyes
5. Egyik sem

Kezelésének harmadik napján, reggel hirtelen, nagyfokú, kétoldali, feszítő jellegű mellkasi fájdalmat panaszolt, verejtékezett, tachycard lett, tensioja csökkent. Panasz alatt EKG készült:

Mi látható rajta és mi a további teendő?

1. 2:1-es pitvari flattern JTSZB-kal levezetve – adjunk az eddigi bétablokkoló mellé még digoxint
2. digitalis okozta bidirekcionális kamrai tachycardia -adjunk digibindet
3. monomorf kamrai tachycardia – adjunk amiodaront
4. swinging heart – pericardialis tamponád miatt sürgős pericardiocentesis indokolt
5. proximalis LAD occlusio okozta extensiv anterolateralis STEMI, QRS és T-hullám alternans EKG-jelei -sürgős cardioversio és coronarographia indokolt

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi látható ezen a görbén?

1. Pitvarfibrilláció bal anterior hemiblokkal, kamrai extrasystolékkal
2. Sinus tachycardia gyakori supraventricularis extrasystolékkal, Ashmann fenoménnal levezetve
3. Intermittáló preexcitáció
4. STEMI
5. Bal kamrai aneurysma
6. Több válasz is helyes

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 23 éves nő belgyógyászati anamnézise negatív. Megfogalmazása szerint “stresszes időszakban van”, kb 3 napja mérsékelt fokú, terheléskor erősebbnek érzett nyomó-égő mellkasi fájdalmat jelez, mely légvétellel nem függ össze, mellkasi compressiora kicsit erősödik. Alkalomszerűen erősebb, szaporább szívverést is megfigyel a torkában gombócérzéssel.

Íme az EKG-ja:

Mi látható rajta?

1. Pitvarfibrilláció paroxismalis akcelerált idioventricularis ritmussal
2. Sinusaritmia paroxismalis akcelerált idioventricularis ritmussal
3. Sinus arrest junkcionális pótritmussal
4. Sinusarrest kamrai pótritmussal
5. Subacut inferolateralis NSTEMI

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A lényegében immobilis, 86 éves nőbeteg kórelőzményéből kiemelendő kezelt hypertonia, hyperlipidaemia, Parkinson-kór miatti kezelés. Aktuálisan táplálási nehézségek és otthonában kétszeri alkalommal észlelt bizonytalan ájulásos rosszullét miatt került SBO-ra. Ez a felvételi EKG-ja:

A klinikum, emelkedett d-dimer és az EKG kép alapján tüdőembólia vetődött fel, amit CT-angiográfiás vizsgálat igazolt is: mindkét főtörzsben részleges, distalisan kiterjedt, multiplex embolizáció ábrázolódott infarct pnuemoniával és hydrothoraxszal. Lízisre nem volt szükség, az alkalmazott konzervatív kezelés, LMWH mellett állapota javulást mutatott, magas vérnyomás miatt antihypertensiv kezelés beállítására volt szükség.  Echocardiographia során  jó szisztolés balkamra funkció mutatkozott falmozgászavar nélkül, tág, csökkent longitudinalis systolés funkciójú jobb kamrával, magas pulmonalis nyomással. Döntően itatási nehézségek miatt infundálásra is kényszerült. A folyadékra vonatkozó nyelészavar miatt neurológus piridosztigmin kezelést indított. Ezt követően, őrzős megfigyelése során, alvás alatt korábban nem tapasztalt jelenséget rögzített a monitor (melyet a beteg nem élt meg):

Hogyan vélekedjünk, mi a további teendő?

1. Piridosztigmin elhagyását követően megfigyelés javasolt, de pacemaker beültetés nagy valószínűséggel nem fog kelleni
2. Rejtett junkcionális extrasystole miatti ún. pseudoatrioventricularis blokk miatt elektrofiziológiai vizsgálat és a junkcionális fókusz ablációja javasolt
3. Paroxismalis AV-blokk miatt állandó pacemaker beültetés szükséges
4. 2:1-es, majd magasfokú AV blokk az ingerületvezető rendszer disztális érintettségre utal, az otthoni eszméletvesztést is figyelembe véve állandó pacemaker beültetés szükséges

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!