A következő bejegyzést dr Bógyi Pétertől kaptuk a Honvédkórházból.

A 60 éves, hipertóniás, gutaütésen átesett, perzisztensen pitvarfibrilláló beteget tüneteket okozó bradyaritmia absoluta miatt referálták pacemaker beültetésre. Ritmuskontroll tervével, kétüregű pacemaker implantációja történt. A betegről az alábbi, 12 elvezetéses EKG regisztrátum készült közvetlenül posztoperatívan.

Mi a legvalószínűbb magyarázat?

1. kamrai alulérzékelés és funkcionális non-capture
2. artefaktum és megfelelő pacemaker működés
3. elektróda makrodiszlokáció
4. pitvari alulérzékelés

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 75 év körüli beteg kórelőzményéből kiemelendő gyermekkori szívizomgyulladás, kezelt hypertonia, 2-es típusú diabetes mellitus, kb. 15 éve LAD PCI DES implantációval, krónikus vesebetegség secundaer anaemiával. Rendszeresen szedett gyógyszerei: clopidogrel, enalapril+hydrochlorothiazid, bisoprolol, metformin, allopurinol. Aktuálisan két napja fennálló gyengeség, nehézlégzés miatt hívtak mentőt, akik 93%-os O2 saturációt, hypotensiot találtak a betegnél ezzel az EKG-val:

SBO-n érkezéskor a következő látható az EKG-n:

Mit adjunk:

1. Nátrium-bikarbonátot
2. Kalcium-glükonátot
3. Kálium-kloridot és/vagy magnézium-szulfátot
4. Bétablokolót és/vagy amiodaront
5. STEMI-nek megfelelő ellátást

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 30-as évei közepén járó, elhízott férfi az elmúlt évben 35kg-ot fogyott. Sok kólát fogyaszt. Aktuálisan kifejezett gyengeség, szédelgés, szorulás, az elmúlt napokban hányás panaszokkal kerül vizsgálatra.

Az EKG alapján melyik laboratóriumi paraméterben várunk jelentős eltérést?

1. Haemoglobin, hematokrit
2. Troponin
3. Kálium
4. Digoxin szint
5. Egyik sem, hanem valami más

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 65év körüli férfinél pár éve diagnosztizáltak cukorbetegséget, amire azonban diétát nem tart. Aktuálisan két napja epigastrialis fájdalma van, egyszer hányt.  Gyengeség miatt hívott mentőt, akik az EKG-n látható reguláris tachycardia miatt iv amiodarone-t adagoltak, majd hatástalanság miatt SBO-ra szállították a beteget. Itt felvetődött szárblokkosan levezetett SVPT, ami miatt először iv adenosin kezelést, majd carotis masszázst alkalmaztak eredménytelenül. Kardiorespiratorikumában kompenzált, vérnyomása 100/75Hgmm. Mellkasi fájdalmat negál. Íme az EKG-i:

Mi állapítható meg a beteg EKG-ja alapján?

1. Az alapvonal-hullámzás és kamrafrekvencia alapján frekvenciafüggő szárblokkal levezetett pitvari flattern valószínűsíthető
2. Supraventricularis ES által terminált, majd újabb SVES által provokált, frekvenciafüggő szárblokkal levezetett AVNRT valószínűsíthető
3. A QRS morfológia alapján kamrai tachycardia valószínűsíthető, de az nem bizonyítható
4. AVRT biztosan kizárható
5. Nem állapítható meg egyértelműen, hogy supraventricularis vagy kamrai eredetű-e a tachycardia

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Ismét egy szép görbét kaptunk dr Varga Anitától. Mi látható rajta?

1. Pitvarfibrilláció
2. Junkcionális akceleráció JTSZB-kal
3. Mobitz I-es típusú II°AVB
4. III°AVB
5. Egyéb

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Tudunk-e következtetéseket levonni az alábbi EKG alapján a beteg koszorúér rendszerének anatómiájáról?

1. Nem domináns RCA elzáródás
2. Domináns RCA elzáródás
3. CX elzáródás hátsó fali STEMI-vel
4. Wrap around LAD elzáródása
5. Nincs coronaria occlusio, hanem pericarditis jelei látszanak, ezért nem tudunk az anatómiára következtetni

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A legnagyobb valószínűséggel mi a tachycardia mechanizmusa és miért terminálódik?

1. Típusos pitvari flattern 2:1-es átvezetéssel. A blokk a bal anterior fasciculusban anterográd alakul ki.
2. Pulmonalis vena izoláció után kialakult reentry tachycardia hosszú PQ-val. A blokk a bal felső pulmonalis vena körüli heg reentry-jének megszakadásából adódik.
3. Típusos AVNRT. A blokk retrográd alakul ki a gyors pályán.
4. Permanens junkcionális reciprok tachycardia. A blokk az AV-csomóban alakul ki anterográd.
5. Antidrom AVRT. A blokk a járulékos kötegben alakul ki retrográd.

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A pontos klinikum ismerete nélkül a legnagyobb valószínűséggel milyen eredetűnek tartható az agg nőbeteg V1-3-ban látható ST-elevációja?

1. Benignus korai repolarizáció
2. Brugada szindróma
3. Pericarditis
4. STEMI
5. Bal kamrai aneurysma

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 70 év körüli, kezelt hypertoniás, permenensen pitvarfibrilláló beteg néhány percig tartó, vérnyomásemelkedéssel, beszédzavarral járó rosszullét került be. Az elvégzett CT angiographiás és fizikális vizsgálat, valamint tünetmentesség alapján neurológus agyi történést elvetett.  A 12-elvezetéses EKG-n a következő látszott:

(A mellkasi elvezetésekben 5mm/mV a hitel!)

Bradyarrhythmia okán végzett Holter vizsgálat non-sustained kamrai tachycardiát és lassítószer nélkül, nappal is 30-40/perc körüli szívfrekvenciát rögzített. Emiatt pacemaker beültetést végeztek, amit követően az EKG-n ez mutatkozott:

Mi látható ezen a regisztrátumon?

1. Bal anterior fasciculus blokk, inkomplett JTSZB, pitvarfibrilláció, His-ingerlés, pacemaker undersensing
2. Biventricularis ingerlés jelei kamrai extrasystolékkal
3. Elektróda dyslocatio a bal kamrába (septum perforáció) következményes JTSZB-szerű ingerlés
4. A pitvari elektróda egy járulékos köteget ingerelve a kamrákra a saját ingerületvezető rendszeren fut le az ingerület, ennek blokkjakor jobb kamra csúcsi ingerlés demand módon történik

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi eredményezi a párosával mutatkozó ciklusokat?

1. Mobitz I-es típusú II°AV-blokk 3:2-es blokkaránnyal
2. Mobitz II-es típusú II°AV-blokk
3. 2:1-es típusú II°AV-blokk
4. Blokkolt supraventricularis extrasystolék
5. Bigemin elrendeződésű supraventricularis extrasystolék kompenzációs pauzákkal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!