Egy 65 éves férfinél gyermekkora óta ismert szívzörej hátterében súlyos fokú mitralis billentyűelégtelenség igazolódott. Ennek tervezett műtéte előtt góckutatást végeztek. Anaemiát találtak, melynek eredeteként coecum adenocarcinomát verifikáltak. Hemicolectomia után az első széria, adjuváns célú de Gramont kezelést követően visszatérő, vérnyomáskiugrásokkal társuló, troponin emelkedéssel nem járó mellkasi fájdalmak miatt kértek kardiológiai konzíliumot. Konzíliárus az aktuálisan panaszmentes beteget típusosnak elmondott anginás rohamok miatt további observatiora átvette.

Felvételi EKG:

Átvétele után pár órával, pár percig tartó mellkasi panasz alatt készített EKG:

Újabb pár órával később, ismétlődő rövid mellkasi panaszt követően készített EKG:

Átvételét követő napon hajnalban ismétlődő retrosternalis fájdalom alatt a következő EKG készült:

Ezt követően a panaszok teljes elmúlásakor készített görbe:

Coronarographia során melyik koszorúeret kellett tágítani és stentelni?

1. LAD
2. CX
3. RCA
4. Egyiket sem, a betegnek pericarditise van
5. Egyiket sem, a betegnek mélyülő hyperkalaemiája van
6. Egyiket sem, a kilinikum az alkalmazott 5-fluorouracil kezelés jellemző mellékhatása

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Melyik gyakori supraventricularis tachycardia indulását és terminációját láthatjuk ezeken a Holter felvételeken?

1. AVRT
2. AVNRT
3. Alsó pitvari tacyhcardia
4. Típusos 2:1-es pitvari flattern

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy hosszabb, kényszerű szünet után új, érdekes rejtvénnyel jelentkezik a Cardioblog. Az előzményi adatok ismerete nélkül próbáljunk véleményt mondani erről a széles QRS tachycardiáról! Mi a diagnózis?

1. Kamrai tachycardia
2. Posterobasalis járulékos kötegen keresztül vezetett antidrom AVRT
3. Pitvari tachycardia bal Tawara-szárblokkal levezetve
4. 2:1-es blokkarányú pitvari flattern aspecifikus intraventricularis vezetési zavar és Cabrera-jel mellett

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy 65 éves, mérsékelten túlsúlyos, angiotenzin-receptor-blokkolóval kezelt hypertoniás, nem kezelt hyperlipidaemiás férfi hányinger, gyengeség, majd egyszeri hányás, valamint órák óta fennálló, bal oldalfekvésben jelentkező, bal elülső hónaljvonal tájon érzett dyscomfort miatt hívott mentőket. Mentő kiérkezésekor110/70Hgmm-es vérnyomást mért, érdemi fizikális eltérést nem talált. Panasz alatt a következő EKG-t rögzítette:

A beteg az ARB-n kívül egyéb gyógyszert nem szed.

Mentő hospitalisatio mellett döntött és a kocsiban a monitor felszerelését követően ezt rögzítette:

További ellátásra -8 tagú megfutást referálva- SBO-ra szállította. Itt időablakos troponin vizsgálatot végeztek, ami negatív eredménnyel zárult, majd kardiológiára helyezték a fenti klinikummal és non-sustained kamrai tacyhcardia iránydiagnózissal.

Hogyan tovább?

1. A rizikóstátust és a klinikumot figyelembe véve a kamrai tachycardia hátterében legnagyobb valószínűséggel coronaria betegség áll, sürgős coronarographiára továbbítandó a beteg
2. Béta-blokkoló beállítása és echocardiographiát követően sürgető ICD implantációra referálás centrumnak
3. Coronaria őrzőben amiodaron gyorstelítés, majd klinikumtól és vizsgálati leletektől (Holter, ergometria, echocardiographia) függően elektív cornorarographia szervezése
4. Hányinger, hányás és mellkasi panaszok tüneti kezelése és extracardialis eredetének kutatása

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi látható ezeken az EKG-kon?

Prehospitalisan készített görbék:

Az SBO-n készített görbék:

Végül a sinusritmusban készült görbe a beteg adekvát ellátását követően:

1. Orthodrom AVRT QRS alternans-szal
2. AVNRT
3. Pitvari tachycardia rejtett járulékos kötegen levezetve
4. Nagy pericardialis folyadékgyülem tamponád veszéllyel
5. Kamrai tachycardia

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Az 54 éves nőbetegnek évek óta vannak visszatérő palpitatios panaszai, az utóbbi időben mellkasi dyscomforttal és precollapsus érzéssel, egy ízben bizonytalan collapsus/syncope is zajlott. Aktuálisan ájulásérzéssel, mellkasi dyscomforttal, palpitatioval kísért újabb rohamok miatt hív mentőt.

Íme a mentő által készített EKG-k:

SBO-ra került:

Íme az osztályos felvételi EKG-ja:

Hogyan cselekedjünk?

1. Pitvarfibrilláció és kamrai megfutások váltakozása miatt amiodarone telítés, oralis antikoaguláns kezelés beállítása, ergometriát követően elektív coronarographiára való előjegyzés, amennyiben repolarizációs eltérés, angina vagy szívritmuszavar provokálódik;
2. Inferior pathológiás Q-hullámok és non-sustained kamrai tachycardiás megfutások miatt, a klinikum alapján  kettős thrombocyta-aggregatio gátló telítés és bétablokkoló beállítása, sürgető coronarographia szervezése;
3. Frekvenciafüggő JTSZB-kal levezetett pitvarfibrilláció miatt emelt dózisú bétablokkoló, ezen kívül oralis antikoaguláns kezelés beállítása, elektíven pitvarfibrilláció ablációra (pulmonalis vena izolációra) való előjegyzés;
4. Sürgős szív-elektrofiziológiai vizsgálatra való referálás, újabb megfutások esetén procainamid vagy propafenon alkalmazása;
5. Tachy-brady syndroma (pitvarfibrillációs megfutásokat követő hosszú sinus csomó újraéledési idő) alapos gyanúja miatt állandó pacemaker implantációra előjegyzés, ezt követően nagy dózisú bétablokkoló beállítása és CHA2DS2-VASc score szerint oralis antikoaguláns kezelés beállítása;

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Természetesen az EKG helyes értelmezéséhez a nagyon sokszor szükséges a beteg anamnézise és a korrekt betegvizsgálat. Mindazonáltal előfordulhatnak olyan esetek, amikor is már az EKG alapján is következtethetünk a beteg kórelőzményére.

Próbáljuk most az alábbi EKG-k alapján kitalálni, miért van az 55 év körüli nő mellkasa közepén műtéti heg! Milyen szívműtéte volt a betegnek?

1. LAD-LIMA (bal elülső leszálló koszorúér- a. mammaria interna) bypass műtét
2. Aorta biológiai műbillentyű beültetés
3. VSD (kamrai septumdefektus) zárás
4. Tricuspidalis billentyűplasztika
5. Szívtranszplantáció

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy cardiovascularis rizikófaktorok nélküli, panaszmentes, 60év körüli férfibeteg kíváncsiságból megmérte a saját vérnyomását. A kijelzőn ritmustalan szívverést észlelt szünetekkel. Háziorvosa SBO-ra irányította. Mi látható az EKG-ján és mi a további teendő, ha echocardiographia strukturális szívbetegséget nem igazol?

1. Gyakori blokkolt pitvari extrasystolék. Állandó pacemaker beültetést nem igényel.
2. Mobitz I-es típusú II°AV-blokk. Állandó pacemaker beültetést nem igényel.
3. Mobitz I-es típusú II°AV-blokk. Állandó pacemaker beültetést igényel.
4. Intermittáló 2:1-es II°AV-blokk. Állandó pacemaker beültetést igényel.
5. Harmadfokú AV blokk junkcionális pótritmussal. Állandó pacemaker beültetést nem igényel.
6. Harmadfokú AV blokk junkcionális pótritmussal. Állandó pacemaker beültetést igényel.

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 67 éves, ACE-gátló és kalciumcsatona-blokkoló kombinációjával kezelt hypertoniás, korábban dohányzó férfinek pár hónapja visszatérő, egyéb tünettel nem kísért palpitatios panaszai vannak. Közelmúltbéli CDS carotis plakkokat talált. Anginaszerű panasza vagy syncope sosem volt. A háziorvosnál a következő EKG-k készülnek:

Kardiológiai szakrendelésen Holter monitorozást végzetek:

Széles QRS tachycardia miatt sürgősséggel kardiológiai osztályra utalták a beteget.

Echocardiographiás vizsgálat enyhe relaxatios zavaron kívül érdemi kórosat nem vizualizál. Observatio során panasz nem provokálódik, mindvégig sinusritmus észlelhető.

Adenosin teszt során a következő látható:

Mi okozza a palpitatios panaszokat és az alábbiak közül melyik a leginkább javasolt további teendő?

1. Kamrai tachycardia miatt bétablokkoló feltitrálása, thrombocyta aggregatio gáltlás és statin beállítása, coronarographiára való előjegyzés javasolt.
2. Pitvarfibrilláció  jobb Tawara-szár-blokkal levezetve, ami miatt antiarrhythmikum és orális antikoaguláns kezelés beállítása, pitvarfibrilláció abláció mérlegelése javasolt.
3. Pitvarfibrilláció anteroseptalis járulékos kötegen keresztül levezetve. LMWH bevezetése és sürgető elektrofiziológiai vizsgálat, járulékos köteg abláció javasolt.
4. Pitvarfibrilláció bal lateralis kötegen levezetve. Oralis antikoaguláció beállítása és elektív elektrofiziológiai vizsgálat, járulékos köteg abláció javasolt.

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Az EKG készítésének idejében vajon hol láthat az echocardiographia falmozgászavart?

1. Inferior
2. Inferior és septalis
3. Inferior, septalis, anterior
4. Inferior, septalis, anterior és posterior
5. Egyik régióban sem

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!