Korábban már volt szó itt a blogon szignifikáns bal-jobb shunt-öt okozó ASD-ről és VSD-ről is. Mindkét esetben emelkedett volt a pulmonalis-systemas áramlás aránya (Qp/Qs). ASD esetén jobb kamrai volmen terhelés alakul ki, míg VSD esetén elsősorban bal kamrai volumen terheléssel kell számolni. Ezúttal egy Eisenmenger syndromas páciens képein keresztül vesszük szemügyre, hogy hogyan néz ki szív MR vizsgálat során, amikor egy shunt megfordult. A jelen beteg sinus venosus ASD-vel rendelkezik, melyhez részleges tüdő véna transzpozíció társul (PAPVR: Partial Anomalous Pulmonary Venous Return). Mivel a sinus venosus ASD dorsalisan helyezkedik el, ezért TTE-vel nehezebben ábrázolható. Hosszú időn át tünetmentes lehet.

A fenti transzverz/axialis képek közül a bal oldalin látható a pitvari sövény dorsalis hiánya és néhány jobb pitvarba szájadzó dorsolateralis anomalias véna. Jobb oldalon pedig a kifejezetten tágult, rosszul mozgó, hypertrophias jobb kamra figyelhető meg.

A jobb kamrai ejekciós frakció extrém mértékben csökkent (RVEF: 18%), miközben a jobb kamra extrém mértékben tágult (RVEDVi: 222ml/m²). Markáns septalis D-jel figyelhető meg.

A tágult jobb kamra kiáramlása öblös, a pulmonalis törzs kifejezetten ectasias. A pulmonalis billentyűn regurgitatio észlelhető, a regurgitatios frakció mérsékelt fokú (PARf: 15%).

Az átáramló vér mennyiségét a korábbi ASD és VSD esetnél már ismertetett módon határoztuk meg. Eisenmenger syndroma esetén a shunt megfordul, tehát a Qp/Qs nem emelkedett, hanem 1 alá csökken. Ebben a konkrét esetben az arány 0,78 volt – mely egybecseng az Eisenmenger-es klinikummal, a morfológiával és a többi mért paraméterrel. Qp/Qs csökkenés hátterében állhat még systemopulmonalis shunt, például a nyitott ductus (PDA: Patent Ductus Arteriosus) és nagyobb aortopulmonalis collateralis (MAPCA: Major AortoPulmonary Collateral Artery) is.

Köszönetet szeretnék mondani Temesvári Andrásnak, Bálint Hajnalkának és a GOKI CUCH szakrendelés összes dolgozójának.

 

• Tweet