Cardio Blog

XVII/9 Monitorozás

| Nincs hozzászólás

Az 50 év körüli férfi kórelőzményéből kiemelendő visszatérő mélyvénás thrombosis és tüdőembólia kapcsán felismert Leiden mutáció, inferior infarktus kapcsán végzett RCA PCI. Aktuálisan saját lábán érkezik SBO-ra, ahol nagyobb légvételre jelentkező szívdobbanások és enyhe mellkasi fájdalom panaszai okán monitorizálják és laborvizsgálatokat végeznek. Monitoron a következőt sikerül rögzíteni, ami miatt kardiológiai konzíliumát kérik:

Mi a további teendő?

  1. Echocardiographia elvégzése, troponin és ionstatus laborvizsgálatok, addig is iv amiodaron telítés indítása
  2. Sürgős coronarographia
  3. Pulmonalis CT-angiographia
  4. Őrzőbe helyezés és további monitorozás, magnézium tartalmú infusio indítása, ideiglenes pacemaker-készenlét
  5. Önmagában az EKG-k alapján nincs teendő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VT-t imitáló műtermék

Néha nem egyszerű a polymorph kamrai tachycardia és a torsades de pointes kamarai tachycardia (TdP VT) differenciálása. Ha különbséget kell tennünk közöttük, akkor azt a mindennapokban általában gyorsan kell, mert potenciálisan életet veszélyeztető állapotok, azonban merőben eltérő a kezelésük. Ökölszabály szerint a TdP VT "sine qua non"-ja a megnyúlt QT. Hosszú QT-vel és TdP VT-vel korábban például ebben a feladányban találkozhattunk. Ilyen esetekben a bradycardia, az azzal asszociált további QT megnyúlás és az esetleges extrasystolék (ún. short-long-short szekvencia után) különösen veszélyes helyzetet eredményezhetnek az R a T-n által. Lsd. korábban ebben a feladványban.

Látványra most is egy orsószerű karaktert, a szapora és széles QRS-ek tengelyállásának folyamatos változását rögzítette a monitor, ami felvethette a TdP VT lehetőségét. Azonban pár dolog nem stimmelt:

  • nem volt hosszú a QT,
  • a "ritmuszavar" spontán terminációját követően nem volt pausa,
  • és a keskeny QRS-ek monoton regularitása a spontán terminálódó "ritmuszavar" után is követhető volt.

Mindez a feltétételezett TdP VT ellen szólt.

Ha elővettük a nagyítónkat és alaposabban szemügyre vettük a görbét, netán az RR-távolságokat rámértük egy cetlire és belemértük az RR-távolságokat a "széles QRS megfutásba", akkor  megbizonyosodhattunk róla, hogy az életveszélyesnek tűnő "ritmuszavar" valójában nem lehet más, mint műtermék, hiszen a "polymorf kamrai tachycardia alatt szépen végigkövethető a keskeny QRS-ek által létrehozott tüske-jelek és megtöretés-jelek által jól mutatkozó reguláris kamrai működés is.

Minderről teljes bizonyosságot nyerhetünk, ha sikerül megszerezni, kinyomtatni a szimultán, másik elvezetésben, azonos időpontban rögzített görbét (ami egyébként már az első, gyorsabb papírsebességgel rögzített regisztrátumon is jól látható).

Hasonlót korábban ebben a feladványban is megfigyelhettünk.

Irodalom:

Patel SI, Souter MJ (2008). "Equipment-related electrocardiographic artifacts: causes, characteristics, consequences, and correction". Anesthesiology. 108 (1): 138–48.

Márquez MF, Colín L, Guevara M, Iturralde P, Hermosillo AG (2002). "Common electrocardiographic artifacts mimicking arrhythmias in ambulatory monitoring". Am. Heart J. 144 (2): 187–97.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!