Az idős nőbeteg dyspnoe miatt hív mentőt. Mi az, amire az EKG-ja utal?
- Hyperkalaemia
- Anaemia
- Tüdőembólia
- STEMI és NIV igény
- Ilyen műtermékes EKG-ból nem lehet korrekt véleményt alkotni, kérjük meg a beteget, hogy ne mocorogjon annyira és húzzunk egy újabb EKG-t!
Meg tudjuk-e mondani, hogyan tovább az SBO-s primer ellátás után készített EKG alapján?
Posterior STEMI, légzési artefaktum
Az idős nőbeteg műtermékes EKG-ja több olyan jelet, elsőre nem is olyan triviális nyomot is tartalmaz, amelyek segítenek az EKG helyes értelmezésében, hogy a klinikummal együtt jó döntést lehessen hozni.
Feltűnő a tachycardia, ami a tüdőembólia, az anaemia esetén is jogos lehetne. Tüdőembóliában azonban nemcsak az inferior elvezetések T-inverzióit várnánk, hanem egyéb jeleket is (pl. jobb deviációt, lassuló jobb oldali ingerülevezetést (inkomplett vagy komplett JTSZB-t, vagy S1S2S3 sy-t), S1Q3-t, low voltage tendenciát, P-pulmonalét, a precordialis elvezetésekben (V1-3-ban) ST-elevációt vagy T-inverziót.
Most azonban épphogy nem ST-eleváció vagy T-inverzió látható V1-3-ban, hanem V2-3-ban ST-depresszió és magas, csúcsos, szimmetrikus szárúnak imponáló T-hullámok. Izoláltan a V2-3-ban megjelenő, magas, csúcsos, szimmetrikus szárú, pozitív T-hullám nem hyperkalaemiára jellemző. Ott a többi elvezetésben is látnunk illene a hyperkalaemia hatásait.
A szimmetrikus szárú, mély negatív T-hullámok coronaria occlusio utáni reperfúzióra, illetve B-típusú Wellens sy-ra jellemzők. Ha szimmetrikus szárú, magas, csúcsos, pozitív T-hullámok ST-depresszió mellett jelennek meg a V2-3-ban, akkor megfelelő klinikum esetén gondoljunk a hátsó falat érintő akut koronária szindrómára, posterior STEMIre, illetve posterior falat érintő Wellens szindróma tükörképjelenségére! Ilyenkor csúcsos, pozitív T-hullámok magasabbakká válnak, mint az R-hullám. Ha az R-hullám is megnövekszik V2-ben, akkor az a pathológiás posterior Q-hullám fokozatos kinövésére utal már.
A másik jel, amire érdemes felhívni a figyelmet, az a légzési artefaktum, ami periódikus mikrooszcillációkat takar a legjobban általában az inferior és V4-5 elvezetésekben láthatóan. Ez a műtermék a légzési segédizmok erőlködéséből adódik a szívműködéstől elkülönülve megjelenve. Számolható belőle a légzésszám és jelzi a fulladás miatt megnövekedett légzési munkát, a légzési segédizmok fenyegető kimerülését. Ilyen esetekben a betegek csaknem fele valamilyen szintű légzéstámogatást igényelt egy korábbi felmérés szerint. Jelen esetben nemcsak a légzésszinkon mikrooszcilláció, hanem a nagy alapvonalkilengés is nehezítette az EKG-k helyes értelmezését. Mindkettő megszűnt az SBO-n történő primer ellátás kapcsán, a coronarographiás laborba való indítás előtt.
Még annyit érdemes megjegyezni, hogy anaemiához, thyreotoxicosishoz stb tartozó ST-depresszió esetén a legnagyobb kitéréseket általában az inferior és V4-6 elvezetésekben láthatunk. Ha a legnagyobb ST-depresszió V2-4-ben van, akkor jusson eszünkbe posterior STEMI! Önmagában a coronaria occlusio általában nem szokott tachycardiát eredményezni, csak akkor ha keringési/légzési elégtelenség társul már hozzá.
Irodalom:
- van Gorselen EO, Verheugt FW, Meursing BT, Oude Ophuis AJ. Posterior myocardial infarction: the dark side of the moon. Neth Heart J. 2007 Jan;15(1):16-21.
- Boden WE, Kleiger RE, Gibson RS, Schwartz DJ, Schechtman KB, Capone RJ, Roberts R. Electrocardiographic evolution of posterior acute myocardial infarction: importance of early precordial ST-segment depression. Am J Cardiol. 1987 Apr 01;59(8):782-7.
- Littmann, L: Respiratory artifact: A second vital sign on the electrocardiogram; Cleveland Clinic Journal of Medicine. 2015 August;82(8):488-490