Cardio Blog

VIII/ nyári első: Mi a legvalószínűbb diagnózis?

| Nincs hozzászólás

Egy 66 éves, hasfali áttéteket képző endometrium carcinomás nőbeteg két hete dyspnoés. Anaemiáját transzfúzióval mérsékelték. Ennek ellenére panaszai romlanak, már egy két lépés megtétele után is fullad.

Mi a legvalószínűbb diagnózis az EKG és a klinikum alapján?

  1. Tüdőembólia
  2. Pericardialis folyadékgyülem, tamponád
  3. Anterior lokalizációjú szívinfarktus
  4. Chemotherapia eredményezte cardiotoxicitás és következményes bal szívfél elégtelenség

 

Tüdőembólia

Az EKG-n a következő eltérések utaltak tüdőembóliára:

  • Tachycardia (a leggyakoribb EKG eltérés tüdőembólia esetén)
  • Jobb deviáció (a tüdőembóliás betegek kb 15%-ában megfigyelhető)
  • Horális rotáció a mellkasi elvezetésekben: a depolarizáció végén a jobb kamrai vektorok  V5-6-ban is mély S hullámot hoznak létre
  • S1Q3T3, azaz I-ben S-t, III-ban q-t és T-inverziót látunk, amit az akut jobb szívfél terhelés és dilatáció eredményez
  • Aspecifikus ST-T eltérések: III-aVF-ben jelzetten descendáló ST, mely a jobb kamrai strain miatt alakul ki. Aspecifikus ST-, T-eltérések a betegek 50%-ában észlelhető. Egyes tanulmányok szerint a tüdőembóliára utaló egyik legspecifikusabb jel az inferior és a jobb precordialis (V1-4) elvezetésekben szimultán megjelenő T-hullám inverzió.

A low voltage tendencia miatt a pericardialis fluidum és tamponád is fel kellett, hogy vetődjön (lsd. korábban ezt a rejtvényt!), de ellene szólt, hogy a P-hullám amplitúdó változatlan maradt. Kiterjedt, nagy szívinfarktus is létrehozhat még low voltage-t (lsd pl. itt!), de ilyenkor negatív T-ket vagy aneurysmára jellemző perzisztáló ST-elevációt vagy pathológiás Q-hullámokat is várnánk. Az anterior szívinfarktusra a gyér R-hullám progressio (R-reductio) miatt is gondolnunk kellett. Jelenleg a low voltage tendenciát a jelentősen dilatált jobb szívfél eredményezte.

Ahogy a bal kamrai terhelés esetén amplitúdó növekedés (a bal oldali vektorok erősödése), következményes tengelyállás-változás, T-hullám inverzió, ST-változás, a QRS kiszélesedése jöhet létre, úgy jobb kamra terhelés és dilatáció esetén a vektorok ellentétes irányúak, a QRS amplitúdók ezért csökkennek (jobban kioltják egymást), a jobb oldali elvezetésekben lesznek láthatók a strain aspecifikus repolarizációs abnormalitásai, és a tengelyállás is jobbra fordul.Nem láttunk most inkomplett, vagy komplett JTSZB-t, mint ebben a korábbi rejtvényben.

A terhelés megszűnésével ezek a jelek heteken belül el is tűnhetnek, a terhelés krónikussá válásával fennmaradnak. Tüdőembóliában az EKG kép akár egy napon belül is sokat változhat, ezért érdemes lehet sűrűbben EKG-t készíteni. Figyeljük meg az EKG jelentős változását egy hét adekvát therápia után (frekvencia, tengelyállás, stb...):

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!