Cardio Blog

XIII/1 Évadnyitó

| Nincs hozzászólás

Ezzel a nem túl nehéz, de érdekes rejtvénnyel indul a Cardioblog 13. évada.

A 65 év körüli dohányos COPD-s férfi tüdőgondozóban történt éves, reguláris kontrollja során ritmustalan pulzust tapintottak, ami miatt SBO-ra utalták. Mik ezek az irreguláris, keskeny QRS megfutások, amik a panaszmentes férfiról készült EKG-n mutatkoznak?

  1. Pitvarfibrillációs megfutások JTSZB-kal levezetve
  2. Bemelegedő pitvari fókuszból származó megfutások preexcitáltan, részben járulékos kötegen keresztül levezetve
  3. Pitvarfibrilláció járulékos kötegen levezetve (FBI tachycardia)
  4. Kamrai tachycardia
  5. Egyik sem, valami más

 

 

 

 

 

Kamrai tachycardia

Ha felül tudunk emelkedni azon a téves elképzelésen, hogy a kamrai tachycardia csakis, kizárólag széles (120ms<) QRS-sel járhat és reguláris lehet, akkor nem is olyan nehéz megfejteni a görbét.

Eleve gyanús, hogy a mellkasi vezetésekben (szinte végig) pozitív konkordancia van, illetve aVR-ben a depolarizáció egy széles, csomós Q-hullámmal indul (lsd. Vereckei algoritmus). Mindkettő olyan morfológiai kritérium, ami kamrai ingerképzés lehetősége felé tereli a gondolatainkat. Azonban annak bizonyítékául a pitvar kamrai disszociáció igazolása szolgál.

Ehhez először is meg kell találnunk azt az elvezetést, ahol a legjobban látszik a P-hullám (a P nagy) és a lehető legkevésbé takarják el a többi hullámok (a T kicsi). Általában az inferior és a V1-2-es elvezetések szoktak erre alkalmasnak bizonyulni, de ez esetenként eltérő. Jelenleg az I-es elvezetésben is szépen lehetett követni a QRS-ektől teljesen disszociált P-ket. Könnyű dolgunk van a mostanihoz hasonló relatíve alacsony kamra frekvenciánál, amikor is vannak izoelektromos szakaszok, ahol a P jól látszik. Érdemes gyakorolni és a szinkronpontokban vizsgálódva felismerni, hogyan mutatkozik az, amikor a P egy másik hullámmal szummálódik. Ha ráakadunk 2 P-nek tűnő, azzal meggyanúsítható "huplira" vagy "puklira", akkor a köztük lévő távolságot egymás után többször egy papírlapra pontosan felmérve újabb jól látható P-hullámokra lelhetünk.

Ne felejtsük, a 120ms-os határ mesterséges és tudósok alkották a "széles" QRS skatulyájának megalkotásakor! Ha a kamrai fókusz közel van a septumhoz és/vagy könnyen penetrál a fiziológiás ingerületvezető rendszerbe az általa generált impulzus, akkor ritkán a kamrák teljes depolarizációjához 120ms-nál kevesebb idő is elegendő lehet. Mint ahogyan a mostani esetben is.

Korábban többek között itt és itt is találkozhattunk irreguláris kamrai tachycardiával, melyet a potenciálisan ugyancsak életveszélyes FBI tachycardiától kell elkülöníteni..

 

Irodalom:

Sundhu, Murtaza et al. “Narrow Complex Ventricular Tachycardia.” Cureus vol. 9,7 e1423. 4 Jul. 2017, doi:10.7759/cureus.1423

 

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!