Nemrég kaptam ezt a telefonnal lefényképezett EKG-t, hogy segítsek megállapítani, hogy mi van rajta. Legyen ez a következő feladvány! Mit ábrázol ez a görbe?

1. Kamrai tachycardia
2. Pitvari tachycardia bal posterior fasciculus blokkal levezetve
3. Pitvari tachycardia WPW-ben (anteroseptalis járulékos köteg)
4. Antidróm AVRT
5. Double ventricular response (1:2 tachycardia) BTSZB-kal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi látható az idős, öntudatlan nőbeteg EKG-in?

1. 2:1-es AV-blokk
2. Wenckebach periodicitás
3. Mindkettő
4. Egyik sem, hanem harmadfokú AV-blokk

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 65 év körüli nőbeteg kórelőzményében visszatérő vesekövesség és gyomorfekélyesség, neurosis illetve hypertonia miatti kezelés szerepel. Aktuálisan gyengeség, hányinger, epigastrialis panaszok miatt vizsgálják. Mire következtethetünk az EKG-ja alapján?

1. Eltérés nélküli görbe
2. Ionzavar
3. Acut coronaria syndroma
4. Preexcitatio
5. Valami más

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy idős nőbeteg hypertonia miatt került kardiológiai ambulanciára. Gyógyszerelését ACEi, indapamid, béta-blokkoló kezeléssel egészítették ki. Íme az EKG-ja:

Két hónap múlva panaszmentesen, kardiorespiratorikumában kompenzáltan jelentkezik kontrollra. Vérnyomás értékei normalizálódtak. Mi látható a mostani EKG-ján? Ritmuscsík a standard elvezetésekről (I,II,III):

1. Sinusritmus jobb-Tawara-szárblokkal (JTSZB)
2. Sinusritmus JTSZB-kal és blokkolt supraventricularis extrasystolékkal
3. 2:1-es AV-blokk JTSZB-kal
4. Harmadfokú AV-blokk junkcionális pótritmussal, JTSZB-kal
5. Harmadfokú AV-blokk bal kamrai pótritmussal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy 70 év körüli, hypertoniás, inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbeteg nő aktuálisan két órája tartó gyengeség és mellkasi panasz miatt jelentkezik saját lábán belgyógyászati osztályon. Gyógyszerelésében ACEi és metformin is szerepel. Korábbi laborleletek szerint vesefunkciós paraméterei enyhe fokban beszűkültek voltak. Az aktuális EKG-ja alapján az alábbiak közül melyik a legjobb választás?

1. Proximális LAD occlusio miatt azonnali coronaria intervenció szervezése
2. Hátsófali infarktus alapos gyanúja miatt először rakjuk fel a dorzális elvezetéseket, ha azokon látható ST-eleváció, akkor szervezzünk azonnali coronarographiát
3. Instabil angina /NSTEMI miatt coronaria őrzős elhelyezés, adekvát gyógyszeres kezelés megindítása mellett necroenzimektől, további klinikumtól, EKG mozgástól és echocardiographiás eredménytől függően szükség szerint napokon belül sürgető coronarographia szervezése
4. Coronaria betegség alapos gyanúja miatt belosztályos hospitalizáció, laborvizsgálatok céljából vérvétel 4 óra múlva azért, hogy a troponin időablakos legyen. Annak eredményével és friss kontroll EKG-val kardiológiai konzílium kérése, addig is sublingualis és transdermalis nitrát és acetilszalicilsav alkalmazása
5. Hyperkalaemia alapos gyanúja miatt hospitalizáció, sürgős vérvételek, iv kalcium alkalmazása

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A huszonéves, negatív belgyógyászati anamnézisű férfit stabil vitális paraméterekkel, órák óta fennálló mellkasi fájdalom miatt vizsgálják SBO-n. Mi látható a panasz alatt készített EKG-n? Vajon kóros vagy normál variáns?

1. Benignus korai repolarizáció
2. Pericarditis
3. Mindkettő
4. Egyik sem, hanem STEMI

Íme a panaszmentes állapotában, napok múlva készített EKG:

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A hypertonia miatt ACE gátlóval és béta-blokkolóval kezelt 75 éves nőbeteget heveny mellkasi fájdalom, dyspnoe, bizonytalan eszméletvesztés klinikumával vizsgálja a mentő. Aktuálisan 90/60Hgmm-es vérnyomást mér és ezt az EKG-t húzza (25mm/s, 10mm/mV):

A beteg SBO-ra kerül, ahol érkezéskor ilyen az EKG-ja:

Mi legyen a következő lépés?

1. Az első fokú AV-blokk + JTSZB +bal posterior fasciculus blokk és pausák  által jelzett jelentős ingerületvezető rendszer károsodás és syncope okán, fenyegető teljes AV-blokk miatt felkészülés ideiglenes pacemaker beültetésre
2. Tüdőembólia miatt akut pulmonalis angio-CT vizsgálat elvégzése
3. Proximalis LAD-occlusio miatt azonnali coronarographiára továbbszállíttatás PCI centrumba (eleve PCI centrumba kellett volna vinnie a beteget a mentőnek)
4. A több lokalizációjú szívinfarktus (a pathológiás Q-k által jelzett korábbi inferior infarktus, aktuálisan anterior ST eleváció, ami lehet friss vagy perzisztáló is, utóbbi esetben aneurysma lehetősége is fell kell, hogy vetődjön) miatt valószínűsíthető több ér betegség miatt először echocardiographia a falmozgászavar felmérésére, illetve a low voltage okán felmerülő, pericardium zsákba törő aotra dissectio kizárására; addig is sürgős laborvizsgálatok, köztük troponin és CK, CK-MB, LDH vizsgálat elvégzése annak érdekében, hogy kiderüljön mikori a szívinfarktus, majd ezek ismeretében sürgős vagy sürgető coronarographia/műtét megbeszélése telefonon PCI/szívsebészeti centrummal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi látható a 80 éves, korábban szívinfarktust elszenvedett, csökkent systolés balkamra funkcióval élő férfi EKG-in?

1. Pitvari tachycardia
2. Frekvenciafüggő jobb-Tawara-szárblokk
3. II°AV-blokk, Wenckebach periodicitás
4. Mindhárom
5. Egyik sem, hanem kamrai tachycardiás megfutások időnként befogott (captured) ütésekkel

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A minap a következő görbék és hozzájuk tartozó kérdés érkezett a Cardioblog levelesládájába:

“Jól gondolom, hogy ez egy trifascicularis blokk?

Az egyik a helyszínen készült a másik a sürgősségin.

Ha akutan alakult ki, lehet sürgős katéterezés indikációja? Vagy majd talán, egyszer az lesz? LADo?

Természetesen típusos mellkasi fájdalom esetén!”

1. I°AV-blokk, sinus aritmia, JTSZB+ bal anterior fasciculus blokk (BAH) (igaza van az automata elemzőnek)
2. II°AV-blokk: 2:1-es típus + JTSZB + BAH
3. II°AV-blokk: 3:2-es arányú Wenckebach periodicitás -a blokk helye az AV-junkcióban van + JTSZB + BAH
4. II°AV-blokk: 3:2-es Wenckebach periodicitás -a blokk helye a bal posterior fasciculusban van + JTSZB + BAH (trifascicularis blokk)
5. III°AV-blokk (teljes pitvar-kamrai disszociáció), a pótritmust a bal posterior fasciculus blokk generálja

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A kisiskolás fiúnak visszatérően vannak palpitációs rohamai. Végre sikerült  EKG-val rögzíteni a ritmuszavarát. Mi a ritmuszavar legvalószínűbb mechanizmusa?

1. Járulékos köteget involváló reentry tachycardia
2. Típusos AV-nodális reentry tachycardia
3. Sinus tachycardia QRS alternassal nagy pericardialis folyadékgyülemben
4. Junkcionális tachycardia

Ritmuszavar alatt készül EKG-k:

Lewis elvezetéssel készített görbe:

Valsalva manőver alatt készített görbe:

Ritmuszavar terminálódása után készített görbék:

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!