Mi olvasható le a középkorú férfi mellkasi fájdalma alatt készített görbéről?
- Jobbszár-blokk és anteroseptalis ST-eleváció által jelzett akut proximalis LAD occlusio
- Lateralis ST-eleváció által jelzett akut distalis CX occlusio
- Korábban lezajlott hátsófali infarktus és friss distalis LAD occlusio
- V5-6-ban pathológiás Q-hullámmal induló BTSZB és konkordáns ST-elevációk által jelzett régi, aneurysmával gyógyult csúcsi és lateralis infarktus
Elektróda dyspositio, proximalis LAD occlusio
A görbe helyes értelmezését az nehezítette, hogy a mellkasi elvezetéseket fordított sorrendben helyezték fel a betegre. Amíg erre rá nem jövünk, azon kívül, hogy szemet szúr az anterior ST-eleváció, azon is el kell gondolkodni, hogy vajon miért látunk V1-ben a depolarizáció elején nagy R-hullámot. A V1-ben látható egynél nagyobb R/S arány és pozitív T lezajlott hátsófali infarktusra utalna (lsd még itt is), ahol a V1-ben látható nagy R egy patológiás Q-hullám tükörképe. A V1-ben látható iniciális nagy R még differenciáldiagnosztikai szempontból preexcitációt vethet még fel.
Ha azonban összevetjük az I-aVL és a V5-6 elvezetéseket, feltűnő, hogy nem hasonlítanak egymásra. I-aVL-ben a terminalis depolarizáció a JTSZB-ra jellemző széles S-hullámot mutat. Ugyanezt láthatjuk a helytelenül felhelyezett V1-2 (valójában V5-6) elvezetésekben is.
Hasonló elektródadyspositiot korábban ebben a feladványban láthattunk. Annak felismerése könnyebb volt, hiszen ott nem volt jobb-szárblokk így feltűnő volt az is, hogy az R-hullám progressio fordított sorrendű volt.
Korábban többször volt szó a blogon arról, hogy az akut LAD elzáródás önmagában általában nem bal-Tawara-szárblokkot, hanem sokkal inkább jobb szárblokkot okoz, amihez vagy társul még bal anterior fasciculus blokk (BAH) vagy nem. Az ingerületvezetési zavart a LAD első septalis ág leadása előtti elzáródása esetén a septumban egymás mellett futó jobb szár és bal anterior fasciculus ischaemiája eredményezi. Komplett BTSZB ritkán alakul ki akut szívinfarktus következményeképpen. Ha igen, akkor infero-posterior lokalizációjú nekrózisban figyelhető meg főként alacsony szívfrekvenciánál (legtöbbször másodfokú AV blokkban), bradycardia-dependens módon (fázis 4 blokk).
Míg a BTSZB mellett megjelenő szívinfarktus nehezebben, a JTSZB mellett megjelenő szívinfarktus viszonylag könnyebben felismerhető. A szárblokkok jellegzetessége a diszkordáns repolarizáció. Amennyiben széles QRS-t követően a repolarizáció nem diszkordáns, úgy mindenképp gondolnunk kell szívinfarktus lehetőségre is.