Mi látható ezen a görbén?
- Pitvari flattern
- 2:1-es AV-blokk
- Wenckebach periodicitás
- Mindegyik
- Egyik sem
2021. május 15. szombat
simon_says
Nincs hozzászólás
Mi látható ezen a görbén?
2021. május 3. hétfő
simon_says
Nincs hozzászólás
Az ötvenes évei közepén járó, alkalmi aethylizáló férfi hajnalban, spontán ébredését követően arra lett figyelmes, hogy szaporán veszi a levegőt. Ez terhelésre kifejezettebbé vált, ezzel párhuzamosan nyomó jellegű, 7/10 erősségű, mellkasi fájdalma is jelentkezett, mely folyamatos jellegű volt, légvételre fokozódott. Mentőt hívott, aki magasabb vérnyomás miatt captoprilt alkalmazott. Leírás szerint a mentő EKG-n tachycardia mellett ischaemiás jelek voltak láthatók. Emiatt PCI-centrumnak referálták, aki SBO-ra való szállítását javasolta. Dokumentum szerint itt a fizikális vizsgálata során jobb oldalon a basison durva szörtyzörej volt hallható. Artériás vérgázon hypoxia, hypocapnia, haemokoncentráció mutatkozott. Angio-CT vizsgálatot végeztek, ami a felmerülő tüdőembóliát kizárta.
Mi látszott a felvételi EKG-n?
Az SBO-n a pitvari flattern miatt LMWH kezelés indult. Az ezen kívül alkalmazott alacsony áramlású oxigén terápia és parenterális NSAID mellett panaszai mérséklődtek. Időablakos troponin mérsékelten emelkedett volt, normális tartományban lévő CK, CK-MB mellett.
Kardiológiára került már panaszmentesen. Itt béta-blokkolót és digitalist kapott. Kb. négy óra múlva az EKG ilyen képet öltött:
Mi látható rajta?
Kezelésének harmadik napján, reggel hirtelen, nagyfokú, kétoldali, feszítő jellegű mellkasi fájdalmat panaszolt, verejtékezett, tachycard lett, tensioja csökkent. Panasz alatt EKG készült:
Mi látható rajta és mi a további teendő?
2021. április 18. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás
Mi látható ezen a görbén?
2021. április 1. csütörtök
simon_says
Nincs hozzászólás
A 23 éves nő belgyógyászati anamnézise negatív. Megfogalmazása szerint “stresszes időszakban van”, kb 3 napja mérsékelt fokú, terheléskor erősebbnek érzett nyomó-égő mellkasi fájdalmat jelez, mely légvétellel nem függ össze, mellkasi compressiora kicsit erősödik. Alkalomszerűen erősebb, szaporább szívverést is megfigyel a torkában gombócérzéssel.
Íme az EKG-ja:
Mi látható rajta?
2021. március 20. szombat
simon_says
Nincs hozzászólás
A lényegében immobilis, 86 éves nőbeteg kórelőzményéből kiemelendő kezelt hypertonia, hyperlipidaemia, Parkinson-kór miatti kezelés. Aktuálisan táplálási nehézségek és otthonában kétszeri alkalommal észlelt bizonytalan ájulásos rosszullét miatt került SBO-ra. Ez a felvételi EKG-ja:
A klinikum, emelkedett d-dimer és az EKG kép alapján tüdőembólia vetődött fel, amit CT-angiográfiás vizsgálat igazolt is: mindkét főtörzsben részleges, distalisan kiterjedt, multiplex embolizáció ábrázolódott infarct pnuemoniával és hydrothoraxszal. Lízisre nem volt szükség, az alkalmazott konzervatív kezelés, LMWH mellett állapota javulást mutatott, magas vérnyomás miatt antihypertensiv kezelés beállítására volt szükség. Echocardiographia során jó szisztolés balkamra funkció mutatkozott falmozgászavar nélkül, tág, csökkent longitudinalis systolés funkciójú jobb kamrával, magas pulmonalis nyomással. Döntően itatási nehézségek miatt infundálásra is kényszerült. A folyadékra vonatkozó nyelészavar miatt neurológus piridosztigmin kezelést indított. Ezt követően, őrzős megfigyelése során, alvás alatt korábban nem tapasztalt jelenséget rögzített a monitor (melyet a beteg nem élt meg):
Hogyan vélekedjünk, mi a további teendő?
2021. március 6. szombat
simon_says
Nincs hozzászólás
Vajon a klinikum ismerete nélkül is meg tudjuk-e mondani az EKG alapján, hogy mi eredményezi a tachycardiát?
2021. február 19. péntek
simon_says
Nincs hozzászólás
A következő görbét dr Riba Ádám küldte a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Kardiológiájáról:
Mi látható rajta?
2021. február 7. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás
Próbáljuk megtippelni, mi történne, ha a következő esetben carotis compressiot végznénk!
2021. január 24. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás
Az 57 éves kontaktusképtelen, földön fekvő férfihez járókelők hívtak mentőt közterületre. Adekvát primer ellátása során kamrafibrilláció lépett fel, összesen 4 shock leadás történt.
Íme a mentő által készített EKG:
SBO-ra kerülésekor statusában leírás szerint: elhanyagolt testhigéné, bőre hideg, arca és végtagjai szennyezettek, szimmetrikus szemhéjoedema, j.o. pápaszemhaematoma, orra deformált, crepitál. AP irányban tágult mellkasváz, bradypnoe, mko érdes légzés. Bradycard ritmusos, szívhangok. Centralis és perifériás pulzus nem tapintható. CRT: 4s. Has: puha betapintható. GCS: 1-2-2 , úszó bulbusok, pupillák, o,=, tágak, fényre reagálnak. Tarkó kötött, mko. felső végtag flexióban, fájdalomingerre érdemi reakció nincs. RR: 75/50Hgmm spO2: 96-100%.
SBO-n készített első EKG-k:
ITO-ra való felhelyezéskor készített EKG:
ITO-n felvételét követő nap reggel levett laboratóriumi vizsgálatokban troponin ~5x-ös, CK és CK-MB ~8x-os emelkedést mutat.
A klinikum és az EKG alapján mi áll a kamrafibrilláció hátterében?
2021. január 8. péntek
simon_says
Nincs hozzászólás
Idén szenteste egy 101 éves nőbeteget vettem fel jobb szívfél elégtelenség tüneteivel az osztályunkra. Autoanamnézis nehezen volt nyerhető. A korábbi leírások szerint Mobitz I-s másodfokú AV-blokk+JTSZB valamint syncope-szerű rosszullétek miatt régebben DDD pacemakert kapott, amit pár évre rá pitvarfibrilláció miatt VVI üzemmódra állítottak. Pitvarfibrillációja miatt antikoaguláns kezelésre lett volna szüksége, amibe sosem egyezett bele. A számítógépes rendszerből sikerült előkeresni korábbi, az SBO-nkon bescannelt görbéit is.
Jelenleg ezzel az EKG-val kerül az osztályra:
Régi, pacemaker beültetés előtti görbék:
Pár évvel ezelőtt készített EKG-ja:
Ennek a leírása akkoriban, tömören csak ennyi volt: “77/min PM ritmus”.
Az alábbiak közül mi látható ezen a felvételen?